Ha egy gyógyszertárba belépünk és rápillantunk egy termék dobozára, nem egyértelmű, hogy gyógyszerről, vagy étrend-kiegészítőről van szó. Éppen ezért, sokakban fel sem merül, hogy minőségük biztosítására mások lehetnek a követelmények.
Ahhoz, hogy egy gyógyszer piacra kerülését az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezze, biztosítani kell a gyógyszer hatásosságát, biztonságosságát és minőségét. Például az aszpirin esetében, be kell bizonyítani, hogy hatásos fejfájás ellen, nem okoz egészségkárosodást, és annyi milligramm hatóanyag van a tablettában, mint ami a dobozra rá van írva. Ezzel szemben, az étrend-kiegészítőknél ezek közül egy sem kötelezően bizonyítandó (hiszen definíció szerint élelmiszerekről van szó); ebben az esetben csak bejelentési (notifikációs) kötelezettségük van a forgalmazóknak. Ez azt jelenti, hogy a termék címkéjét és adatlapját be kell nyújtani az OGYÉI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének a napjáig. Az OGYÉI honlapján meg is található, hogy „a bejelentési kötelezettség önmagában nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására”.
Példák hamisításra
És most lássunk néhány példát, amikor nem az került a dobozba, mint ami a benyújtott címkén fel van tüntetve.
Előfordulhat, hogy gyógyszer hatóanyagok kerülnek a 100%-ban természetes termékekbe, hogy biztosítsák a hatást. Két termékkör, ahol ilyen típusú hamisítás gyakran előfordul, a potenciafokozók és a fogyasztószerek.
Magyarországon 10 potenciafokozót vizsgálva, 6-ban a Viagra hatóanyagát (szildenafil), vagy ahhoz hasonló hatóanyagot találtak. Ez azért veszélyes, mert aki nem szedhet Viagrát, például mert szívproblémái vannak, gyakran gyógynövényekhez fordul, de a hamisítások miatt így is megeshet, hogy lényegében Viagrát fog beszedni, csak nem tud róla. Ez pedig súlyos mellékhatásokat okozhat.
A fogyasztószerek köréből jó példa egy Magyarországon elérhető, interneten kapható növényi fogyasztószer, amiben szibutramint találtak. A szibutramin egy szintetikus fogyasztószer, amit súlyos szív- és érrendszeri mellékhatásai miatt 2010-ben kivontak a piacról.
Fontos tudni, hogy ezek a jelenségek nem csak Magyarországon fordulnak elő, világszintű problémáról beszélünk. Ha pl. Franciaországot nézzük, akkor egy vizsgálatban 150 potenciafokozó 61%-ban találtak Viagra típusú anyagot, illetve 164-fogyasztószer közül 66 termék tartalmazott szibutramint.
Ennél veszélytelenebb hamisítások is előfordulnak, például a gyógynövényt egyszerűen kihagyják, vagy a feltüntetett gyógynövény helyett más növény, vagy más növényi rész kerül a termékbe. Sokszor az összetevők feltüntetett mennyisége több vagy kevesebb mint amit a készítmény ténylegesen tartalmaz. Ezekre az esetekre jó példa egy vizsgálat, ahol 50 Európai Unióban kapható Ginkgo biloba termék 80%-ának a tartalma nem egyezett meg a címkén feltüntetett adatokkal. Az okok szerte ágazóak voltak, pár példát említve: magasabb/alacsonyabb dózis a termékekben, nem kivonatot, hanem porított gyógynövényt tartalmaztak, esetleg nem tartalmaztak egyáltalán gyógynövényt.
Ehhez hasonló hamisítást közöltek Magyarországon kapható grapefruit mag csepp termékek bevizsgálásakor. Hat termékből csak 2-ben volt grapefruit mag kivonat, 3-ban grapefruit héj kivonat, 1 pedig egyáltalán nem találkozott a grapefruit semelyik részével sem.
Jelenleg Magyarországon közel 19.000 étrend-kiegészítő van bejelentve, és sajnos ezek közül nem tudni, hogy melyik tartalmazza valóban azt, ami rá van írva. Ráadásul, ezek a példák kifejezetten a minőségre vonatkoztak, az, hogy egyes összetevők mennyire biztonságosak vagy hatásosak, az két másik problémakör.
Ez azért elkeserítő, mert nagyon sok, hasznos gyógynövény létezik, amit helyesen alkalmazva javíthatunk különböző egészségügyi állapotokon. Sajnos az étrend-kiegészítő piac néhány gyártó tisztességtelen gyakorlatától szenved, amivel megnehezítik a betegek és a becsületes gyártók, forgalmazók helyzetét is.
Hivatkozások: